"Én szórakoztatni szeretek" - interjúmontázs Bensonnal
Találtunk egy jó kis anyagot, amelyben George-dzsal készült interjúkból csemegéztek. Az látszik, hogy Benson nem az a sztár, akinek mindenre előre megírt válaszai vannak, még azt is elárulta, hogy a híradóból is vesz ötleteket zenéjéhez!
Megtudtuk George Bensonról, hogy első gitárját otthon barkácsolta, hogy először inkább táncos akart lenni, hogy azért nézi a híradókat, hogy témákat merítsen belőle, és hogy még mostanában is szinte naponta gyakorol.
Igaz, hogy az elő gitárját a mostohaapja készítette önnek, szivardobozokból?
– Nem, természetesen nem így volt. Az első gitárom, édesanyám kelengyésládájából készült. Végül is remek tölgyfa hangszer lett. Még megvettük hozzá a szükséges alkatrészeket, így az egész gitár kijött huszonhárom dollárból. Egyszerűen nem volt pénzünk, hogy megvegyük azt az ötvendolláros hangszert, amit kinéztem magamnak.
Gondolkozott már, hogy miből fakad a tehetsége? Isten ajándéka vagy valami egész más?
– Édesanyám énekes volt, persze nem hivatásos, apám is énekelgetett és játszott néhány hangszeren. Amikor kisgyermek voltam, táncos szerettem volna lenni, sőt néha éjszakai bárok előtt roptam és ukuleléztem. Lehet, hogy most meglepődnek. Az emberek szeretik azt gondolni, hogy a zenészek gyermekkoruk óta szorgalmasan gyakorolnak a hangszerükön, és nem is érdekli őket semmi más. Én olyan ember vagyok, aki szeret egyszerre több dolgot csinálni. Énekelni, gitározni. Én szórakoztatni szeretek.
Egyik interjújában arról mesélt, hogy csak azért nézz híreket, hogy inspirációt szerezzen belőlük. Igaz ez?
– A hírek általában szörnyűek, de azért hébe-hóba szemezgetek belőlük témákat a dalokhoz. Valamelyik éjjel hallottam egy hírt, és azonnal megfogott. Lementem a földszintre a gitáromért, és összeraktam egy számot.
Igaz, hogy a This Masquerade című slágerét első próbálkozásra felvette?
– Igen, nagyon jó zenészekkel dolgoztam együtt, az volt az egyik legjobb zenekarom, szerettem a sokoldalúságukat és a mérhetetlen profizmust, amivel játszottak.
Al Jarreau-val átdolgozták a Breezin’-t és a Mornin’-t, nem félt hozzányúlni ehhez a két nagy slágerhez?
– Igen, nem könnyű ez. Melléfoghattunk volna, de a közönség tudja, hogy azért variáltuk meg egy kicsit, mert újabb ötleteink voltak. Csak meg akartam mutatni, hogy mi történik, ha Al és én össze vagyunk zárva egy stúdióban.
Igaz, hogy még mostanában is minden nap gyakorol?
– Csak majdnem minden nap. Egyszerűen szükségem van rá, nem bírom ki nélküle!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
