Benson és a haverok
A július 22-én hazánkban fellépő Geroge Benson zenészként, énekesként és showmanként is funkciónál, sőt erős improvizációs képességekkel rendelkezik. Ennek tükrében nem csoda, hogy pályafutása során rengeteg nagy névvel dolgozott már együtt.
Sokat elmond egy zenészről az, hogy kikkel dolgozott együtt karrierje során. Benson ilyen téren is bizonyítja nagyságát, közös munkáik során közelebb került a korszak legkitűnőbb zenészeihez, producereihez; a feldolgozások mentén még több hírességgel került kapcsolatba. Az r’n’b, a dzsessz és a funky egyik legnagyobb szupersztárjaként George Benson mindenkivel egyedit alkotott, és mindenkiből mást tudott kihozni.
Karrierje kezdetén Jack McDuff orgonistával oldalán indult világot hódítani – bár ezt akkor még nem sejtette –, The New Boss Guitar címen közös albumuk jelent meg 1964-ben. Benson első lemezét szinte minden évben újabb követte, az aktivitását tekintve nem meglepő, hogy hamarosan a szakma krémje közé keveredett. Lonnie Smith orgonistával és Ronnie Cuber szaxofonossal készítette következő lemezeit, az It’s Uptown-t és a George Benson Cookbook címűt.
Utóbbi már jelentős lépcsőfok volt Benson életében, egyre ismertebbé vált a neve a szakmában, és föl is pörögtek körülötte az események. A hatvanas évek közepén már Miles Davis bandájában játszott, szerepel a ’67-ben megjelent Miles in the Sky albumon is. A Davis közelében töltött időszak elegendő muníciót adott az önálló működéshez, és elindult Benson legsikeresebb időszaka.
1969-ben kijött a Beatles Abbey Road című albumának átdolgozásával, a korong címe The Other Side of the Abbey Road lett; hamarosan a Jefferson Airplane albumát is újraértelmezte, a White Rabbit ’73-ban jelent meg. A Breezin’ hetvenes évekbeli sikerét a pszichedelikus soulra építő Harlem Undergorund Band csapatának tagjaként lovagolta meg, ekkor indult közös turnéra Minnie Ripertonnal, a korszak egyik legnagyobb soul-énekesnőjével.
A hetvenes évek végén Quincy Jones producerrel osztozott a sikereken, a toplistás helyezések közös munkájuknak köszönhetők. Benson a The Greatest című, Muhamed Aliról szóló 1977-es filmhez írta a Greatest Love of All-t, amit később Whitney Houston feldolgozása tett slágerré.
A nyolcvanas években már világsztárként koncertezett, turnézott, stúdiózott – és inkább önállóan dolgozott. Azért erre az időszakra is jutott kooperáció:’85-ben Chet Atkins gitáros Stay Tuned című lemezén taláható Sunrise című számot közösen alkották. ’92-ben szerepelt Jack McDuff Colour Me Blue albumán, de nagyobb ívű együttműködésre csak 2006-ban került sor. Al Jerrau-val ekkor jelentették meg a Givin’ It Up-ot, mellyel körbeturnézták a Földet. A stúdióban velük volt Paul McCartney és Jill Scott is.
2009-ben a turnézás mellett ismét nagy sztárokkal stúdiózik, közös albumot rögzít a Toto két jeles figurájával, David Paich-csal és Steve Lukatherrel. Benson már játszott Santanával, John McLaughlinnal, Miles Davis-szel és Al Jarreau-val is, de a közös alkotás még mindig vonzza. Úgy tűnik sosem áll le.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
